Az ország szégyene: ellopták a síneket, sőt a templomtoronyból a harangot is!
Ám legyen! Legyen az ország szégyene. Legyen kollektív szégyenünk, kibírtunk már többet is. Persze, hogy nagy szégyen az, amikor szinte minden mozdíthatót ellopnak az emberek (vajon mi készteti őket erre?), de felteszem a kérdést: kinek a szégyene az, amikor ellopnak egy országot?
Magyarország esetében aligha hinném, hogy sokan vitatnák ennek a körülménynek a sajnálatosan igaz mivoltát. Legfeljebb a tolvajok. De hát tőlük, mit is várhatnánk egyebet?
Azt mondja az írás: "sőt a templomtoronyból a harangot is!"
Na itt fordul ki a belem, visszaemlékezvén arra az orthodox papra, ki nem átallott a fennhatósága alatt működő egyházközség temploma harangját is ellopni és értékesíteni.
Vajon szégyellte-e egyháza e papját? Nem! "Természetesen" úgy tettek, mintha mi sem történt volna. Igaz, ugyanez a pap akkor sem viselte tette következményeit, amikor kiskorú leánnyal folytatott hosszú hónapokon át tartó szerelmi viszonyt. Feleség és gyermekek mellett. Inkább a körülötte élők sütötték le a nyilvánvaló eset miatt álszent módon a szemüket, és dugta fejét az egyház klasszikus struccpolitikát tanúsítva a homokba.
Hogy pap-e még a pap? Még szép, hogy az! Annyira azért nem vagyunk mi szégyenlős ország, hogy kivesse testéből a férgesét.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.